A tizenötödik órában még mindig talpon. Már alkonyodik. Én meg futok, aztán futólépés, aztán gyaloglok, sétálok, vánszorgok, végül lefekszem a sárba, és a halál faszára kívánom az egyébként mesés zöld rétet a takaros házikókkal és az osztrák tehenekkel együtt, és soha többé nem akarok felállni, de…

2019. Április 25. Tegnap ráérősen pakoltam be az utolsó darabokat a 75 literes túrahátizsákba és a milliméterre pontosan kézipoggyász méretű kék bőröndbe. Akkor még nem sejtettem, hogy a TAP légitársaság személyzete a többiektől megszokott engedékenység helyett kipakoltat majd velem a 11 kilóból…